Egy angyal és egy démon meséi –Tizennyolcadik történet – Ép testben, ép lélek

Egy angyal és egy démon meséi –Tizennyolcadik történet – Ép testben, ép lélek

– Nem bírom tovább… – lihegem kipirulva.

– Miről beszélsz? Hiszen még el sem kezdtük igazán!

– Szerintem ki akarsz nyírni! – A térdemre támaszkodom, és levegő után kapkodok.

– Ez most kivételesen nem igaz – mondja Belader, és megpaskolja a combom. – Rád is felszaladt pár kiló, muszáj izmokat építenünk. Ha kijutunk innen, és két emelet megmászása után elájulsz, nem fog összejönni a világmegmentés. Gondolj az emberiségre, és csinálj tíz-tíz kitörést!

– Hogy micsodát? – törlöm meg a homlokom. – Nem törhetünk ki innen nemhogy tízszer, egyszer sem…

– Jaj, Raziel, ez egy gyakorlat. Lépj előre a jobb lábaddal – utasít, de legalább közben mutatja is, mit kell csinálnom. Végignézek rajta. A hátrahagyott csomagok egyikéből megint új cuccokat nyúlt le. Ezúttal fekete sortot és atlétát visel, amiben jól látszik, milyen széles válla van.  – Addig hajlítsd a lábad, hogy a másik térded a talajhoz érjen, de figyelj a tartásodra, a törzs végig egyenes. Szóval ebből csinálj tízet, aztán csere.

– Inkább nem eszem több kenyeret, különben is hamarosan elfogynak a készleteink, és úgyis éhen halunk – alkudozom, de Belader hajthatatlan. Elkezdi csinálni a mozdulatsort, amivel engem is motivál. Olyan jól megy neki! Honnan tudhat ilyesmit? Persze. Annyi mindent tud, miért pont a testedzés lenne kivétel?

– Hidd el, csak az első néhány alkalom nehéz, utána nagyon büszke leszel magadra! Ha kész vagy a kitörésekkel, csinálunk pár guggolást, fekvőtámaszt, aztán hasazunk. Jó? – vereget vállon. – Ha végigcsinálod az edzéstervemet nyárra még bikinit is felvehetsz.

– Hogy micsodát? – fújtatom két kitörés között.

– Hát bikinit! Olyan kétrészes fürdőruhát, amiben a tengerparton szoktak strandolni. Van egyáltalán neked olyanod? – kérdezi a borostáját vakargatva.

– Nincs, honnan lenne? Tudod, hogy a bőröndömet Uriel pakolta be, és nincs más, csak néhány a fenti ízlésnek megfelelő angyal-szett a szokásos kiegészítőkkel. Ha tippelnem kéne, azt mondanám, bikini nincs köztük.

– Ja. Tényleg, a konzervatív kis összeállításaidat majdnem el is felejtettem – vigyorog a mozdulataimat figyelve. – Még jó, hogy itt találtunk normális ruhákat, különben már a karantén elején halálra röhögtem volna magam. Megvolt a kétszer tíz kitörés? – kérdezi karba tett kézzel.

– Meg-meg – bólogatok kimerülten – kétszer is átszámoltam.

– Szuper! Ha megcsinálod a kétheti edzésprogramot, beszélhetünk arról is, hogy elviszlek a partra fürdeni és koktélozni. De, akkor most tíz fekvőtámasz!

– Nemár! – teszem csípőre a kezem. – Úgy dirigálsz, mint egy kiképzőtiszt!

– Feleselünk-feleselünk? Akkor legyen inkább húsz!

Az, hogy napestig hallgatom a kis históriáit, még oké. Zokszó nélkül kerülgetem az összehordott lomjait, és azt is elnézem neki, hogy hajnali négykor szaxofonozni tanul. Nem firtatom, hogy úgy horkol, mint egy medve, és közben lerángatja rólam a takarót, de ami sok, az sok! Könyörgöm, mentsen ki valaki!


Ha tetszett, olvasd el a többi történetet is!

Megjegyzés küldése

Az e-mail címed nem kerül nyilvánosságra. A szükséges mezőket * jelöli.